Popcorn Hour

VTEN vs. A-410

[2015. április 03.]

Miután már pár hetet eltöltöttünk a VTEN „nyomogatásával”, itt az ideje, hogy összefoglaljuk az első tapasztalatokat, amelyeket az első három firmware-rel szereztünk. Pontosabban a másodikkal és a harmadikkal, mert első bekapcsoláskor már talált frissítést, április 1-én pedig megérkezett a jelen írás pillanatában is a legfrissebbnek számító 01-02-150327-25-POP-427-802-es jelzésű.

Célszerűen az A-410-es modellel érdemes összehasonlítani a Popcorn Hour új lejátszóját, hiszen azt váltja le a VTEN-nel a gyártó – legnagyobb sajnálatunkra, de azok örömére, akik nem tudták megfizetni az A-410 (főleg a dollár brutális erősödése után jelentősen) magasabb árát. Nézzük tehát először általánosságban, majd konkrét mérési adatokkal illusztrálva a VTEN és az A-410 közötti különbségeket!

Hardver

Előző hírünk olvasóinak már nem mondunk újdonságot: a VTEN-ben a Sigma Designs első ARM Cortex A9-es architektúrájú processzora került (SMP8757), amely egészen más felépítésű, mint a korábbi Sigma chipek. Szemben az A-4x0 sorozat kétmagos, 800 MHz-es SMP8911-esével, most csak 1 magos, bár 1,2 GHz-es az SMP8757. Sőt, a processzor mellett a mobilokról ismerős Mali 400-as grafikus chip felelős a látványért. No, meg szerencsére a zseniális VXPŸ képjavító elektronika sem maradt ki a VTEN-ből, így már életszerű az elvárás, hogy az A-400 óta megszokott képminőséget várjuk el a legújabb Popcorn Hour modelltől is. A kevesebb processzormag és az 50%-kal magasabb órajel azt sugallja, hogy bizonyos feladatoknál gyorsabb lehet a VTEN, mint az A-4x0 lejátszók voltak, bizonyos műveleteknél – ahol ki lehet használni a két mag párhuzamos működését – viszont a korábbi lejátszók lehetnek fürgébbek. A VTEN javára írható, hogy az egyébként változatlanul 1 GB-os RAM-ot ő már DDR3-as sebességgel tudja kezelni. Az A-410-esénél kétszer nagyobb, 512 MB-os flash ROM gyorsabb működéssel ugyan nem kecsegtet, de nagyobb firmware, több funkció férhet el benne.

Bekapcsolás, bootolás

A VTEN hátulján egy főkapcsolót találunk, amely bekapcsolt állapota esetén áramot adva a lejátszónak, az azonnal elindul. Ebből következik, hogy áramszünet után a lejátszót bekapcsolva fogjuk találni – akár csak az A-400-ast. Az A-410 már nem így működik, az ha áramot kap, kikapcsolt készenlétbe kerül, és a távirányítóra indul csak el. A VTEN-t tehát érdemes lehet a hátlapi gombbal is kikapcsolnunk, ha van rá esély, hogy megszakad, majd visszatér külső tápegységének áramellátása.

Egy A-410-et és egy VTEN-t egymás mellé helyeztünk, egy-egy tévére csatlakoztattunk, és egy távvezérlővel kapcsoltuk be őket. Az A-410 59, a VTEN 54 másodperc alatt végzett a bootolással és jelenítette meg a heti meteorológiai előrejelzést a főmenüben, bár ne felejtsük el, hogy az A-410-nek még az időjárás alapján a megfelelő háttérképet és be kellett állítania. A használat szempontjából tehát említésre méltő különbség nincs a két eszköz között, főleg ha naponta átlagosan csak egy alkalommal kell kivárnunk ezt a közel 1 percet.

Kezelőfelület

Ha már használtuk az A-400/A-410 modelleket, akkor szinte semmi újdonságot nem hoz a VTEN. Teljesen egyforma a menürendszer, egyedül a főmenü háttérképe más alaphelyzetben, és nem változik az időjárás függvényében. A menüpontok közötti navigálás teljesen egyforma, azaz vélhetően időzítve van a menüelemek közötti váltás, így semmi különbséget nem tapasztaltunk a navigáláskor. Hasonlóan teljesen egyformán gyors pl. az NFS-szerverek megtalálása és a megosztások mountolása is, valamint a hálózaton lévő mappákban való navigálás.

Filmlejátszás

Mivel a VTEN specifikációi szerint pontosan ugyanazokat a fájlokat játszhatjuk le vele, mint az A-4x0 sorozattal, így sok meglepetésre nem számítottunk. Mégis ért minket ilyen, mivel a DVD-k (ISO fájlból vagy VIDEO_TS mappából) nem indulnak el. Ennek oka, hogy a Sigma ezentúl nem támogatja a DVD-k lejátszását, a processzorhoz kapott SDK (fejlesztői programgyűjtemény) nem is tartalmaz már ilyen rutinokat. A Popcorn Hour így jobb híjján saját maga próbál megoldást keresni a DVD-lejátszásra. Ez jelenleg ott tart, hogy a DVD-k is elindulnak, de nincs menü, és az első címet lehet csak lejátszani. Ez nem gond az olyan lemezeknél, ahol már rippeléskor el lett távolítva a menü és az extrák, de vélhetően legtöbbünk DVD-gyűjteményével (már ha még van ilyenünk) nem ez helyzet, általában 1:1-es vagy max. tömörítettségben eltérő (hogy 4,5 GB-ra felférjen) másolatokkal találkozhatunk. Persze, elfogadhatjuk a Sigma Designs álláspontját is, miszerint 2015-ben már csak HD-s vagy UHD-s filmeket akarunk nézni, de bizonyosan mindenkinek van legalább 1-2 DVD-je otthon, ami sosem jelent meg nagyobb felbontással. Most ezeket csak rippelés után tudjuk élvezni a VTEN-en, amikor is kidobáljuk a menüt és az extrákat a tartalom közül. Nem gondoljuk, hogy a Popcorn Hour meg tudná oldani a DVD-k menük lejátszását, de valószínűleg egy, a Blu-ray Lite menühöz hasonló megoldás elkészíthető, amivel már a DVD-n lévő bármely „Title” elérhető, így bármely lemez valamennyi tartalma lejátszható lesz. Most még azonban nem tartunk itt.

Mindenképpen szót kell ejteni a lejátszásvezérlésről, azaz arról, hogy ha elindítunk egy filmet, milyen gyorsak vagy éppen lassúak az egyes műveletek, mint az ugrás, fejezet- és hangsávváltás, gyors tekerés után folytatás, stb. Az A-4x0 modellek hiába rendelkeznek pl. két processzormaggal és előttük sosem látott magas órajellel, a korábbi Popcorn Hour modellek után bizonyos műveletek még lassabbnak is tűntek rajtuk. A VTEN esetében nem szívesen látnánk még lassabb működést, hiszen senki nem szeretne mondjuk 10 másodpercig egy pufferolás emblémát nézni, ha épp másik fejezetre ugrik mondjuk egy koncertvideóban. Egy átlagos (7,8 GB) MKV fájl indítása után az A-410-en 7,5, a VTEN-en 4 másodperc után mutatott képet. 2D Blu-ray ISO esetében is közel 4 másodperccel gyorsabb volt a VTEN, míg 3D BD ISO fájlnál 15 másodpercet mutatott, miközben az A-410 16,5-öt, azaz itt már nem volt számottevő az eltérés. A film közbeni műveletek esetében azonban már fordult a kocka! 3D BD esetében az ugrás 2 másodperccel, a fejezetváltás 1-gyel, a hangsávváltás pedig 2-3 másodperccel (filmtől függően) lassabb a VTEN esetében! Szépíteni az új lejátszó a gyors tekerés utáni folytatáskor tudott. Ekkor kb. 2 másodperccel hamarabb indult el a normál sebességű lejátszás, mint az A-410-en.

Ami a VTEN-en jelentősen gyengébb, az a filmlejátszás közbeni nagyítás/kicsinyítés. Míg az A-410 folyamatosan nagyít 10–400% között, amíg a távvezérlő gombját nyomva tartjukm a VTEN 10-től kb. 160%-ig jutott el ugyanennyi idő alatt, majd a távvezérlő gombjának elengedése után még hosszú másodpercekig folytatta „elmaradásának bepótolását”. Azt gondoljuk, mindez a Mali 400-as GPU miatt van, amely nem annyira videós feladatokhoz van kitalálva, mint a korábbi Sigma-chipek.

Képminőség

4K felbontású TV hiányában még csak fullHD kijelzőn játszottunk le 4K-s tartalmakat, amelyekkel nem volt gond. Illetve 4K-s fájlokat is hibátlanul lejátszottunk, de ezek értelemszerűen 1080p-re „lebutítva” jelentek meg a tévénken. Igyekszünk mielőbb sort keríteni egy 4K-s tévén való tesztre is. A képminőséget először egy A-410-hez hasonlítottuk kettő, egymás mellé helyezett egyforma, és azonosan beállított Panasonic 42"-es LCD TV segítségével. Számottevő különbség bizonyosan nem volt, de megkockáztatjuk, hogy a VTEN képe egy hajszálnyival még élesebb és szebb. Eskü alatt azt mernénk azonban csak vallani, hogy a VTEN bizonyosan nem ad rosszabb képet HDMI-n, mint az A-4x0 modellek, amely állítás már önmagában is igen komoly dicséret az új Popcorn Hour lejátszó számára.

Zenelejátszás

Mivel az A-410-zel ellentétben a VTEN nem tartalmaz minőségi DAC-ot, így az analóg hangkimenet átlagos hangot produkál. Fontosabb azonban ennél azonban a HDMI-n való továbbküldése a különböző hangsávoknak, hiszen a képminőség miatt a VTEN is a komolyabb házimozi rendszerekhez illik, így a legtöbb felhasználó vélhetően HDMI-s erősítőn keresztül szólaltatja meg. A különféle hangformátumokkal (DSD, FLAC, DTS, DTS-HD, stb.) alapvetően semmi gond nincs, de a Dolby Digital Plus és a Dolby TrueHD hangsávok akadoztak, elnémultak, egészen az április 1-i firmware megjelenéséig. Most Dolby Digital Plus hangsávokkal nem találtunk már problémát (bár csak főleg rövidebb tesztfájljaink vannak ilyen hanggal, nem teljes filmek), és ha szól, akkor a Dolby TrueHD sem akadozik, vagy hallgat el már. Viszont bizonyos Blu-ray lemezeknél egyszerűen nem lehet átváltani a TrueHD hangsávra (csak pufferol, vagy néma), illetve van ilyen hangot tartalmazó BD (épp egy Dolby tesztlemez), amely el sem indul egyáltalán. Az előző két firmware alapján egyértelműen azt látjuk, hogy csak szoftveres probléma a TrueHD megfelelő továbbküldése, így bizonyosan javítva lesz hamarosan, a fejlesztés során ez elsődleges prioritást kapott.

Ha HD-s (pl. 24-bites FLAC) zenefájlokat hallgatnánk, egyéb kimenet hiányában ezt vagy a HDMI-n tudjuk analóg és digitális módon kiküldeni, vagy a koaxon digitálisan. A VTEN HDMI-kimeneten dekódolva 24 bit és max. 48 kHz-ig képes bármit megszólaltatni, így a 24-bit/96 kHz-es vagy nagyobb mintavételezésű zenefájlokat nem tudjuk már meghallgatni rajta. Illetve digitálisan a koax kimeneten akár a 24-bit/196 kHz is továbbítható, csak ennek dekódolására még egy digitális erősítőre is szükségünk lesz, tévé nem elég hozzá. Mindez egyébként pontosan így működik az A-4x0 típusokon is, csak mivel ott volt analóg RCA hangkimenet (az A-410-en ezt az ESS DAC vezéreli, így brutálisan szépen szól), azon bármit meg tudtak szólaltatni. De HDMI-n analóg módban ők is limitálva vannak.

Diavetítés

Ahogy egyre nagyobb felbontású fényképeket készítünk, illetve egyre könnyebb jó képeket csinálni a mai digitális fényképezőgépekkel, és a memóriakártyák sem igen szabnak már korlátot a kattintásainknak, vélhetően mindannyiunknál egyre több kép halmozódik fel, és TV-n való megjelenítéskor egyre gyakrabban van értelme lejátszónk távvezérlőjének nagyító gombját is nyomogatni. A Popcorn Hour lejátszók már jó ideje kellemes partnerek a diavetítéshez, hiszen nem csak tetszőleges zenefájl indítható el közben háttérzeneként, de többféle képváltási effekt, és -időtartam is beállítható. Ráadásul a modern processzorok már lazán boldogulnak akár 50 MB-os képekkel is. Tesztünkhöz 4–6 MB-os JPG képeket (kitömörítve 30-55 MB) használtunk. Sem a képek megjelenítésében, sem a forgatásban, nagyításban nem tapasztaltunk gyakorlatilag semmilyen sebességbeli eltérést a VTEN és az A-410 között. A képváltási effektek gyorsabbak voltak azonban a VTEN-nél, és pl. a benagyítás sokkal finomabb, folyamatosabb látványt nyújtott (bár bizonyosan a gyorsabb sebesség is segített ebben). A legnagyobb eltérés azonban a nagyítás és kicsinyítés során mutatkozott meg. A VTEN elmossa a kép pixelhatárait nagyításkor (antialiasing), és profibban számolja át kicsinyítéskor is. Tehát amíg belenagyítva egy-egy fotóba az A-410-en egyre nagyobb pixeleket látunk tű éles határral, addig a VTEN nem mutat pixeleket, csak életlenebb képet – mintha egy analóg fotót nagyítanánk. Kicsinyítéskor most tűnt csak fel igazán, hogy az A-410 milyen bénán csinálja ezt a feladatot! Olyasmi az ember érzése, hogy ahogy egyre kisebbre vesszük a képet, csak egymás után kihagy belőle pixelsorokat és -oszlopokat, így folyamatosan ugrál (vagy inkább hullámzik?) a kép, miközben csökkentjük a méretét. Ezzel szemben a VTEN-en úgy csökken, ahogy kell, finoman és zökkenőmentesen lesz egyre kisebb ahogy zoomolunk kifelé. Ha tehát fotókat nagyítgatunk rendszeresen a médialejátszón, a VTEN sokkal jobb partnerünk lehet ebben, mint elődjei.

Jukebox

A képernyőn megjelenő jukebox (NMJ) teljesen olyan a VTEN-en is, mint az A-4x0 sorozatnál megszokhattuk. Bár a teszteléshez használt saját jukeboxunk a VTEN-en 4, az A-410-en 6 másodperc alatt töltődött be, a filmek közötti navigálás már az A-410-en volt egy hajszállal gyorsabb. A részletes filmadatok megjelenítésében már ismét a VTEN volt fürgébb (bár max. pár tizedmásodperccel), viszont darabosabban húzta lentről felfelé az képernyőt. Érdemleges különbség tehát a TV-n megjeleníthető (filmes)jukeboxban nincs a két készülék teljesítménye között.

Hálózat

Mivel belső merevlemez nem fér a VTEN-be, így fontos kérdés, hogyan működik a hálózati lejátszás, milyen gyors az adatátvitel. Természetesen a 3D Blu-ray miatt szükség van a gigabites sebességre, így a VTEN is ilyen hálózati csatlakozóval lett ellátva. Ettől azonban most se várjuk azt, hogy olyan gyors lesz, mint egy számítógép 1000 Mbiten. Ha csatlakoztatunk egy USB-s merevlemezt (NTFS fájlrendszerrel), és hálózaton (Samba) a számítógépünkről másolunk oda (elindítva előtte az NMT-programok közül az SMB-szervert, amely itt a firmware része, nem külön telepíthető programcsomag) egy 8 GB-os MKV fájlt, kb. 6–12 MB/másodperc között ingadozó írási sebességet tapasztalhatunk. Az olvasás a VTEN-ről már gyorsabb lesz, 16–20 MB között változott. Ha a lejátszón a fájlmozgatás közben elindul a képernyővédő, az jelentősen lecsökkenti az átviteli sebességet, így érdemes kikapcsolni azt a másolás előtt. Az A-410-en a belső merevlemezt ennél gyorsabban érhetjük el a hálózaton, de ez elsősorban a SATA és USB-vezérlők közötti különbségből adódhat, vélhetően az A-410-hez USB-n csatlakozó diszkek kezelése hasonlóan lassabb lenne (nem próbáltuk még sosem). Ha USB helyett a VTEN-be dugott SD-kártya a célhely, a másolási sebesség 5 MB/s alatt lesz, gyorsabb kártyáknál sem tudunk ezen túllépni, tehát az olvasó elektronikája a korlát.

Lejátszás közben természetesen tudja mindazt a VTEN gigabites etherneten, amire szükségünk lehet. Sem SMB-n, sem NFS-en nem akadoznak a 3D Blu-ray filmek sem, a leggyorsabb bitsebességű (130 Mbit/s) tesztfájlunk is gond nélkül lejátszható.

Összefoglalás

A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a VTEN megjelenésekor fejlettebb és stabilabb, mint amilyen annak idején a szintén új processzorral debütáló A-400-as volt. Ha a még meglévő Dolby TrueHD hangprobléma megoldódik, és azok a BD fájlok is elindulnak, amikkel még gondja van, hálózatos házimozizáshoz legalább annyira kiváló választás lesz, mint az A-410. Ha azonban fontoabb számunkra a belső merevlemez (nem pl. NAS-ról játszunk le), vagy a minőségi sztereó analóg hangkimenet, akkor az A-410 jobb választás lehet – már amíg lehet kapni. A 4K-s fájlok lejátszása nem izgalmas még szerintünk addig, amíg nem elérhetőek az aktuális filmek ilyen felbontással, de igyekszünk a VTEN 4K-s képességeit is mielőbb tesztelni. A VTEN és az Open Hour Chameleon első szállítmánya várhatóan 2–3 héten belül érkezik meg a hazai forgalmazókhoz, várhatóan 66 900 illetve 56 900 Ft-os bruttó áron lesznek kaphatóak.