Cégalapítás lépésről lépésre
A vállalkozói lét első fontos állomása a sikeres cégalapítás folyamatának megismerése és végrehajtása. Mielőtt belevágunk ebbe a nagy jelentőségű döntésbe, érdemes tisztában lenni az alapvető kérdésekkel és követelményekkel, amelyek meghatározzák a vállalkozásunk jövőbeli működését.
A megfelelő cégforma kiválasztása
Az első lépés annak eldöntése, hogy milyen formában szeretnénk működtetni vállalkozásunkat. A leggyakoribb cégformák Magyarországon a korlátolt felelősségű társaság (Kft.), a betéti társaság (Bt.) és a részvénytársaság (Rt.). Mindegyik forma más-más előnyökkel és kötelezettségekkel jár. A Kft. például 3 millió forintos minimális törzstőkét igényel, míg a Bt. esetében nincs ilyen törvényi minimum. A cégforma kiválasztásánál figyelembe kell venni a tervezett tevékenységet, a rendelkezésre álló tőkét és a felelősségi viszonyokat.
A cégalapítás költségei
A cégalapítás költségei nagyban függenek a választott cégformától. Jó hír, hogy 2017 májusa óta a Kft. és Bt. alapítása illetékmentessé vált, ha szerződésmintával történik az alapítás. Az ügyvédi munkadíjon kívül tehát nincs más jelentős kiadás. A részvénytársaságok esetében azonban továbbra is fizetendő az illeték, amely egyszerűsített eljárás esetén 50.000 Ft, normál eljárás esetén pedig 100.000 Ft alapdíj és 5.000 Ft közzétételi díj.
A cégbejegyzési eljárás menete
A cégalapítás során elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés. Az ügyvéd elkészíti a szükséges dokumentumokat, köztük az alapító okiratot vagy társasági szerződést. Ehhez szükséges megadni a cég nevét, székhelyét, tevékenységi köreit, az alapítók adatait és a jegyzett tőke összegét. Az aláírt dokumentumokat az ügyvéd elektronikusan benyújtja a cégbírósághoz, amely egyszerűsített eljárás esetén akár néhány munkanapon belül bejegyezheti a céget.
Gyakorlati tanácsok kezdő vállalkozóknak
A cégalapítás sikere nagyban múlik a megfelelő előkészítésen. Fontos, hogy a cégnév egyedi legyen és ne hasonlítson más, már létező vállalkozás nevére. A székhely biztosításához az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges, és a cégnek látható módon jelölnie kell jelenlétét az adott címen. Érdemes megfontolni a székhelyszolgáltatás igénybevételét is, amely leveszi a vállalkozó válláról a székhellyel kapcsolatos adminisztratív terheket.
A cégalapítás nem csak jogi, hanem stratégiai döntés is, ezért fontos, hogy olyan szakemberrel dolgozzunk együtt, aki megfelelő tapasztalattal rendelkezik ezen a területen. Egy jó ügyvéd nemcsak a jogszabályok betartásában segít, hanem tanácsokat ad a legmegfelelőbb cégforma kiválasztásához és a hosszú távú üzleti célok eléréséhez is.
Végkielégítés jogi szabályozása és mértéke
A jogosultság feltételei
A munkaviszony megszűnésekor a munkavállalók egyik legfontosabb anyagi biztosítéka lehet a törvényes mértékű végkielégítés megkapása. Ez a juttatás nem minden esetben jár automatikusan, hanem szigorú feltételekhez kötött. A Munka Törvénykönyve három fő esetet határoz meg, amikor végkielégítés illeti meg a dolgozót: munkáltatói felmondás esetén, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, illetve ha a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.
Fontos feltétel, hogy a munkaviszonynak a felmondás közlésekor már legalább három éve fenn kell állnia. Ennél rövidebb szolgálati idő esetén a munkavállaló nem jogosult végkielégítésre, függetlenül az elbocsátás okától.
A végkielégítés mértéke
A végkielégítés összege a munkaviszonyban töltött idő függvényében növekszik. A legalább három éve dolgozók egyhavi, míg az öt évet elérők kéthavi távolléti díjra számíthatnak. A skála fokozatosan emelkedik: tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év munkaviszony után pedig hathavi távolléti díj illeti meg a munkavállalót.
Külön szabályok vonatkoznak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz közeledő munkavállalókra. Ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül kerül elbocsátásra, emelt összegű végkielégítésre jogosult, ami akár három hónappal is növelheti a juttatás mértékét.
Mikor nem jár végkielégítés?
A végkielégítés nem minden munkaviszony-megszüntetési esetben jár. Munkavállalói felmondásnál alapvetően nem keletkezik jogosultság, kivéve, ha a munkavállaló azonnali hatályú felmondással él a munkáltató súlyos szerződésszegése miatt. Szintén nem jár végkielégítés, ha a munkáltató a munkavállaló magatartása vagy nem egészségügyi okból fakadó képessége miatt szünteti meg a munkaviszonyt.
Ha a munkavállaló a felmondás időpontjában már nyugdíjasnak minősül, ugyancsak elesik a végkielégítéstől. A közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés esetén pedig a felek megállapodásától függ, hogy a munkáltató fizet-e végkielégítést.
Gyakorlati tanácsok
Ha közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetést ajánl a munkáltató, érdemes ragaszkodni ahhoz, hogy a végkielégítés konkrét összege írásban szerepeljen a megállapodásban. Az utólagos követelésre általában nincs mód, ha a közös megegyezést már aláírták a felek.
A végkielégítés számításának alapja a távolléti díj, amely az alapbéren túl tartalmazhatja az utolsó hat hónapban kifizetett teljesítménybért és bérpótlékokat is. Jogvita esetén célszerű jogi segítséget kérni, különösen akkor, ha a munkáltató nem ismeri el a végkielégítésre való jogosultságot vagy kevesebb összeget kínál fel.
