Popcorn Hour

Cinavia – Nincs több médialejátszó BD licensszel?

[2012. szeptember 16.]

2012. márciusától már csak olyan Blu-ray licensz vásárolható, amely tartalmazza a legújabb másolásvédelmet. A legfőbb gond mindezzel, hogy nem az eredeti Blu-ray lemez pl. winchesterre másolása okoz gondot, hanem a másolatokban később is jelen lévő vízjelet megismerve nem lesz hajlandó lejátszani az ilyen fájlokat egy Blu-ray licenszes készülék.

Már 1999-ben megkezdődött egy újfajta védelem fejlesztése a Sony megbízásából, egy viszonylag ismeretlen, Verance nevű cég által. Több, mint 10 éven keresztül tartott a kidolgozása, és 2010-ben vált véglegessé. 2012 márciusától kötelező minden új Blu-ray lejátszó számára, azaz a Blu-ray licensz része lett; amely készülék megkapja azt, annak fel kell ismernie a másolatokat. A Cinavia egészen máshogy közelíti meg az eredeti/másolt kópiák kérdését. A védelem lényege, hogy valamelyik hangcsatornába elegendő beletenni (tehát nincs benne pl. a videóban), és szinte bármit csinálhatunk ezután az adott hangsávval, a végeredményben kimutatható marad a vízjel. A hallható hangtartományba minimális mennyiségű adat (a vízjel) kerül bele, 15 másodpercenként mindössze 3 bit adódik az eredeti hangsávhoz – ez emberi fül számára mindez teljesen érzékelhetetlen. Ezután az alábbi konverziókat, átalakításokat mind elvégezhetjük a hangsávval, mégsem fog eltűnni belőle, és kimutatható marad a vízjel:

  • Veszteséges, vagy veszteségmentes formátumokra konvertálás (pl. MP3, DTS, Ogg Vorbis, stb.).
  • Analóg torzítások, mint pl. amplitúdómoduláció, vagy felgyorsítás/lassítás akár 10%-kal.
  • Mikrofonnal történő rögzítése a védett hangnak (pl. moziban, kamerával felvéve a vetített filmet és hangot).
  • Streamelés (pl. tévéadás).
  • Lekeverés, azaz pl. 5.1-es hangzás sztereóra konvertálása.
  • Számos egyéb manipulálás, részletesen lásd itt: link...

A Cinavia védelem nem csak a Blu-ray (vagy akár DVD, DVD-Audio, CD) lemezre került filmek, zenék hangjában lehet benne, de a moziban vetítettekében is, hogy a nézőtéren, vagy éppen a gépteremben készített felvételekbe is belekerüljön a vízjel. Így a kalózfelvételek készítését, de a saját magunk által megvásárolt eredeti lemezekről való másolást (pl. hogy a NAS-unkra rippeljük, ahonnan kényelmesebben és gyorsabban élvezhetjük pl. egy Popcorn Hour lejátszóval) is megakadályozza a védelem. Pontosabban a másolást nem akadályozza meg, de a lejátszó – vagy akár a megjelenítő eszköz –, amint észrevette a Cinavia vízjel meglétét, ellenőrzi, hogy az adott eszköz jogosult-e egyáltalán lejátszani egy ilyen jellegű felvételt, illetve, hogy megvan-e a forrásban a megfelelő AACS (Blu-ray lemez esetén), vagy CSS (DVD esetében) kód. Értelemszerűen, ha pl. egy Blu-ray-ről készült MKV, vagy m2ts fájlt játszunk éppen, abból már el van távolítva a védelem, de a hangban lévő vízjel egyértelművé teszi a lejátszó (de ha tartalmazza a Cinavia védelmet, akkor akár a projektor, TV) számára, hogy ez nem egy eredeti kiadás, de onnan származnak az adatok. Ebben az esetben azonnal, vagy a definiálható időtartam után megjelenik egy figyelmeztető üzenet a másolásról, a Cinavia weboldalára irányítva a nézőt, és elnémul a hangsáv, vagy megáll a lejátszás, a programozástól függően. Az üzenet összesen négy féle lehet, attól függően, hogy milyen másolatot detektált a lejátszónk.

2009-ben – nem meglepő módon – a Sony Playstation 3 játékkonzolja volt az első Blu-ray lejátszó, amely firmware-je megkapta a Cinavia vízjel detektálásának képességét. Tekintve, hogy a PS3-ra számos hekkelt firmware létezik, elég hamar megtaláltak a házi fejlesztők a módját, hogyan lehet kikapcsolni a Cinavia-t a készülék szoftverjében. Ráadásul a DVDFab is rájött egy megoldásra, amellyel a PS3 számára (még a gyári firmware esetében is) olyan írott BD25 vagy BD50 lemezeket készíthetünk, amelyek működni fognak. Tekintve azonban, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható asztali Blu-ray és médialejátszókhoz nincs házi firmware – vagy ha van, akkor csak minimális módon képesek egyesek belenyúlni abba –, jelenleg nincsen tudomásunk arról, hogy ilyen készülékekre létezne megoldás a Cinavia kikerülésére.

Azok a lejátszók, amelyek 2012. márciusa előtt kapták meg a Blu-ray licenszt (pl. Popcorn Hour C-200, C-300), nem törődnek a Cinavia vízjellel (hiszen nem is képesek detektálni azt), így ezen készülékekkel jelenleg semmi probléma. Ha azonban mondjuk egy C-400 nevű új termékhez szeretné a Popcorn Hour megvenni a Blu-ray licenszt, hogy teljes értékű BD lejátszóként is működhessen, akkor annak már kötelezően figyelnie kell a Cinavia vízjelet. A Sigma Designs valamennyi chipje 2009 óta képes erre, ha a firmware tartalmazza a megfelelő kódot. Így az A-400-ban bemutatkozó SMP8911-re alapozva is lehetne Blu-ray lemezeket lejátszó készüléket gyártani, de ez az eszköz nem játszaná le még az MP3 zenéket sem, ha azok egy Cinavia-védett lemezről származnak, nem is beszélve az ennél azért jóval gyakoribb MKV rippekről :(

Természetesen, nem kötelező egy lejátszóra megkérni a Blu-ray licenszt, de akkor az alábbiakról kell lemondani: Blu-ray optikai meghajtók kezelése, eredeti, vagy írott Blu-ray lemezek, ISO fájlok, BDMV mappák lejátszása menüvel együtt a gyári Blu-ray motor segítségével. Tehát pl. a NAS-ra másolt BD ISO fájl is csak lite módban (menük nélkül) játszható le elméletileg, ha nincs licensz a készüléken. Elméletileg, hiszen a Popcorn Hour A-2x0, és az A-300 sem tartalmazza a licenszt, mégis a legtöbb BD menü működik rajtuk. Ez azonban csakis a gyártó programozóinak köszönhető, akik megpróbálják saját szoftverrel helyettesíteni a Blu-ray licensz hiányában nem használható BD-lejátszó rutinokat (a chiphez kapott gyári SDK nem tartalmazza ezeket).

A dilemma tehát minden médialejátszót gyártó cég számára 2012. márciusa óta: licenszeljék-e a Blu-ray képességeket, és mondjanak le a különböző rippelt fájlok lejátszásának lehetőségéről (már legalábbis azok esetében, ahol a forrás már Cinavia-védett), vagy próbáljanak meg licensz nélküli készülékkel sikeresek lenni. Nem kérdés, hogy az utóbbit választotta eddig mindenki, így idén nem jelent még meg olyan médialejátszó, amely Blu-ray licensszel bírna. Azok az asztali Blu-ray lejátszók azonban, amelyek képesek különböző fájlokat (pl. MKV, AVI) is lejátszani, és március után kerültek forgalomba, már sajnos blokkolják a Cinavia vízjeles fájlokat.

Érdekes a helyzet a Popcorn Hour C-200 és C-300 esetében. Ahogy ez közismert, ezeken a készülékeken 1,5 évente újítja meg a Syabas a licenszt (mivel gyárilag nem tartalmazzák az optikai meghajtót – BD loadert –, így állandó licenszt sem kaptak), ilyenkor kerül bele minden új védelem, és egyéb fejlesztés, amit a Blu-ray szabvány időközben megkap. Tehát a következő frissítéskor vagy megérkezik a Cinavia is ezekbe a készülékekbe, vagy nem frissül a licensz, aminek következménye az lesz, hogy egyre több újabb eredeti Blu-ray lemez nem fog elindulni, hanem kéri a felhasználót, hogy frissítse a firmware-t... Vélhetően a legtöbb tulajdonos amellett dönt majd, hogy inkább maradjon meg a médiafájlok lejátszásának képessége, mint az új gyári lemezekkel való kompatibilitás, de lehet, hogy egyesek épp az ellenkezőjét döntenék. Így elképzelhető, hogy kétféle firmware közül lehet majd hamarosan választani a C-200 és a C-300 tulajok számára (bár ezzel kapcsolatosan még semmilyen hivatalos információnk nincs). A kérdés mindenesetre izgalmas: egy gyártó készít egy terméket, és azt állítja róla, hogy pl. MKV fájlokat, vagy Blu-ray ISO-kat menüvel együtt le tudsz vele játszani. Megveszed, műküdik is a dolog. Ezután másvalaki (gyakorlatilag a Sony) úgy dönt, hogy ahhoz, hogy mostantól a Te készüléked továbbra is lejátssza a legújabb lemezeket is az kell, hogy némítsa el, vagy állítsa le az újabb BD-ről származó médiafájlokat...

A fentieket végiggondolva az alábbi megállapításokra jutottam (nem hivatalos, csak szubjektív gondolatok):

  1. A médialejátszókat gyártók alig várják, hogy valaki feltörje végre a Cinavia védelmet :)
  2. A közeljövőben a legnagyobb médialejátszó gyártók komoly erőfeszítéseket fognak tenni, hogy saját szoftverrel teljes értékűen tudjanak lejátszani bármilyen menüvel bíró Blu-ray ISO-t és mappát, illetve nagyobb hangsúlyt kap a minél fejlettebb BD lite lejátszási mód.
  3. Felértékelődnek, és vélhetően még sokáig gyártásban maradnak a jelenlegi Blu-ray licenszes médialejátszók, amelyek még nem tartalmazzák a Cinavia-t.
  4. A kisebb, alapvetően kínai noname gyártók lehet, hogy ki mernek jönni kalóznak mondott firmware-ekkel, amelyek kikapcsolják a Cinavia-t a készülékeikben. Ezektől a firmware-ektől hivatalosan elhatárolódnak, de természetesen ők maguk szivárogtatják ki azokat. (Természetesen óva intunk mindenkit ezután is ilyen gyártók lejátszóitól.)
  5. Azok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy meglévő és leendő eredeti lemezeiket (menüvel, extrákkal) és médiafájljaikat is le tudják bármikor játszani, vélhetően elgondolkodnak azon hogy ezentúl erre két eszközt (egy asztali Blu-ray lejátszót és egy médialejátszót) használnak majd, lemondva arról, hogy merevlemezről is menüvel együtt élvezhessék az egyébként megvásárolt BD filmjeiket :(

 

Mindezek alapján jelenleg NEM a válasz arra a fórumban is már feltett kérdésre, hogy várható-e hamarosan C-400 az új Sigma chippel. Hasonlóan a Popcorn Hour-ön kívül más médialejátszós gyártótól sem számíthatunk új Blu-ray licenszes készülékre mindaddig, amíg nincs megoldás a Cinavia vízjel „kimosására” a hangsávokból. 11 évig készült a védelem, kíváncsiak vagyunk, mennyi idő kell a feltöréséhez!

Természetesen nem az a probléma a Cinavia-val, hogy a kiadók próbálják megakadályozni azt, hogy az eredeti lemezek megvásárlása helyett más módon jussanak hozzá az otthoni felhasználók a filmekhez. Számunkra, akik a legkényelmesebb, leggyorsabb és legbiztonságosabb módszerrel, hálózaton keresztül egy dedikált médiaszerverünkről moziznánk, hallgatnánk zenét a lakás több szobájában, nehezen emészthető, hogy miért akadályozza meg bárki is, hogy a sok ezer forintért megvásárolt saját lemezemet megóvjam a karcolásoktól, bemásolhassam a NAS-omra, ahol a többi filmemmel együtt bármikor megtalálom és azonnal elindíthatom (vagy akár a 4 éves gyermekem, aki kezébe nem adnék gyári optikai lemezt), anélkül, hogy az eredeti korongot a kezem ügyében kellene tárolnom, majd keresgélnem a polcomon, végül kivárva a lassú betöltést, és „élvezve” közben a lemez susogását a Blu-ray olvasóban.

Bármilyen észrevételre, kommentre kíváncsiak vagyunk a fentiekkel kapcsolatban, várjuk azokat a fórumban ITT!